Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

A  VIRÁGOK  BOLYGÓJA

 

     -- Anya, emlékszel? Elengedtél minket a virágok bolygójára, de elromlott a lakókocsi és kényszerleszállást kellett végrehajtanunk egy másik bolygón. -- mondta egy nap Anita édesanyjának.

-- Emlékszem. -- felelte az asszony. -- Ezt azért mondod ugye, mert szeretnél végre eljutni a virágokhoz?

-- Igen. -- bólintott a kislány. -- nagyon szeretnék!

-- Megbeszéltem apával, s ha ő is beleegyezik, elmehettek. -- mondta anya.

Anita olyan boldog volt, hogy egy-egy cuppanós puszit nyomott anyja mindkét arcára.

-- Köszönöm. Megyek elújságolom a jó hírt Robikáéknak is. -- s már szedte is a lábait.

Testvérei is örömmel fogadták az újságot és biztosak voltak benne, hogy hamarosan utazhatnak, mert apa sokkal engedékenyebb volt, mint anya.

-- Tudjátok mit? -- kérdezte Robika. -- Arra gondoltam, hogy jó lenne a bolygóra lepkéket vinni.

-- Nem is rossz ötlet. -- lelkendezett Anita. -- Gyertek menjünk ki a rétre és kérdezzük meg a lepkéktől, akarnak-e elköltözni a virágok bolygójára.Kép

Kimentek a kert végében elterülő rétre.. Ott egyik virágról a másik virágra röpködtek a szép, színes pillangók.

-- Gyertek ide hozzánk, kérdezni szeretnénk tőletek valamit! -- hívta Anita a lepkéket, miközben mind a hárman letelepedtek a fűbe. Csodálkozva keringtek a kis pillék a gyerekek körül.

-- Halljátok, beszélni szeretnének velünk. -- suttogták egymásnak. -- Szálljunk le hozzájuk? -- s előbb az egyik kis kék lepke, majd egyre több és több szállt le a virágokra, egészen közel a gyerkőcökhöz.

-- Mit akartok kérdezni tőlünk? -- kíváncsiskodtak.

-- Elutazunk a virágok bolygójára. -- kezdte a beszédet Anita. -- Ott rengeteg gyönyörű illatos virág nyílik. Volna-e kedvetek velünk jönni? Szívesen elviszünk benneteket és ott is maradhattok örökre, vagy ha úgy döntötök, hogy visszajöttök, akkor haza hozunk.

Elgondolkodtak a lepkék és csak percek múlva válaszolt az egyik:

-- Én szívesen elmegyek, de hogy ott maradok-e, az majd attól függ, megtetszik-e a bolygó.

-- Én is megyek!

-- Én is, én is! -- jött a válasz innen is, onnan is.

-- Helyes. -- szólt Rudika. -- Arra kérlek benneteket, hogy repüljetek el és mondjátok el a hírt a társaitoknak is. A jelentkezőket várjuk a kertünkben.

-- Mások is jöhetnek? -- kérdezte hirtelen egy pávaszemes lepke.

-- Kikre gondoltál? -- nézett rá csodálkozva Anita.

-- Darazsakra, vadméhekre. -- válaszolta a pillangó. -- Ugyanis vannak barátaim közöttük és lehet, hogy ők is szívesen jönnének velünk.

Anita kérdőn emelte szemét a testvéreire:

-- Persze, hogy jöhetnek. -- mondta Rudika és Robika.

A szülők elengedték a gyerekeket azzal a feltétellel, hogy lassan, óvatosan repülnek, s másik bolygóra nem mennek.

Egyszer csak hangos zümmögés hallatszott.

-- Mi ez? -- kapta fel a fejét anya. -- Jé, nézzétek, ezernyi darázs, vadméhecske és pillangó röpköd a lakókocsi körül!

-- Mit akarnak ezek? -- csodálkozott apa.

-- Velünk jönnek a virágok bolygójára. -- felelte Robika.

-- Nahát, ennyi potyautasotok lesz? -- mosolygott anya. -- Jó utat! -- köszönt el a csemetéitől.

A gyerekek elhelyezték kis utitársaikat, ők is beszálltak a lakókocsiba. Rudika beprogramozta a kompútert és megnyomta a kék indítógombot.

-- Vigyázat repülünk! -- figyelmeztette társait és a kocsi lassan emelkedni kezdett a levegőbe.

-- Azt hiszem, nem szegjük meg a tilalmat, ha szuper sebességre kapcsolok. -- mondta Rudika és úgy is tett. A lakókocsi a szélnél is sebesebben röpítette őket a bolygó felé, ahová egy-kettőre meg is érkeztek.

-- Kiszállás! -- vezényelte tréfásan Rudika.Kép

Anita volt az első, aki a bolygóra lépett. Összecsapta két kezét a gyönyörűségtől, ami fogadta. Egyik virágtól a másikig szaladt. Csodálta, simogatta, szagolgatta őket.

-- Ilyet még soha senki nem látott! -- kiáltott fel boldogan.

-- Ennyi rengeteg, gyönyörű és illatos virág csak itt van! -- toldotta meg Robika.

-- Repüljetek, gyönyörködjetek ti is! -- küldte Rudika a lepkéket, darazsakat. -- Ha indulunk hazafelé, dudálni, integetni fogunk, s aki akar, jön velünk.

-- De jó, hogy eljöttünk! -- ujjongtak a pillangók, s már messzire is szálltak.

A gyerekek nem tudtak betelni a látvánnyal.

-- Szeretném egyszerre magamhoz ölelni az összes virágot! -- kiáltott a kislány.

Egyszer csak honnan, honnan nem, pici kis lények kerültek elő. Olyanok voltak, mint anya meséiben a kis manók. Piros mellénykében és zöld sapkában voltak. Megálltak a gyerekek előtt és az egyik így szólt:

-- Mit kerestek ti ezen a bolygón? -- hangja nem volt ellenséges, csak kíváncsi. -- Honnan jöttetek és kik vagytok?

A kis világutazók úgy meglepődtek, hogy megszólalni sem tudtak hirtelen. Robika volt az első, aki leghamarabb ocsúdott fel:

-- Mi a Földről jöttünk, mert olvastunk erről a csodálatos bolygóról. Nem bántunk semmit, ígérjük. Nagyon vigyázunk a virágokra.

-- Örülünk, hogy szeretitek a virágokat. -- mondta a kis manó, mert valóban az volt. A virágok manója.

-- Nem baj, hogy utasokat is hoztunk? -- kérdezte Anita. -- Ők valószinüleg itt maradnak. -- mutatott a pillangókra.

-- Nem, nem. Nagyon szépek és mi szívesen befogadjuk őket. -- válaszolt a manó, s a gyerekeknek sok mindent mesélt a virágokról.

-- Szeretnék az anyukámnak ajándékba vinni egy csokorra valót! -- nézett vágyódva a kislány.

-- Szedjetek csak, amennyit akartok! -- biztatta a gyerekeket a manó. -- Mondjátok meg, hogy mi küldjük. Adunk nektek virágmagokat is, amelyekből ilyen szép virágok fognak kikelni.

A gyerekek úgy eltöltötték az időt, hogy észre sem vették, lassan leszállt a sötétség.

-- Menni kell haza! -- szólt hirtelen Robika.

Megnyomták a dudát, a zsebkendőjükkel integettek, de hiába. Senki sem jelentkezett.

-- Úgy látszik, egyedül megyünk haza. -- jegyezte meg Anita.

Egy kis lepke odarepült a lakókocsihoz, rászállt a kislány kezére és így szólt:

-- Mi itt maradunk. Köszönjük, hogy elhoztatok bennünket. -- s már repült is vissza a társaihoz.

Kép Elköszöntek a gyerekek a kis manótól, megköszönték az ajándékokat. Beültek a lakókocsiba és elrepültek a Föld felé.

A virágmagokat anya elvetette a kertbe a puha földbe, és amikor kinyílt a sok szép virág, csodájára jártak az emberek.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.