Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

MEGSEMMISÍTIK A KALÓZOK BOLYGÓJÁT

 

        -- Úgy szeretnék elrepülni a virágok bolygójára! -- nézett vágyakozó szemekkel a két fiúra Anita. -- Olvastam a lexikonban, hogy több, mint ezer fajta virág pompázik a bolygón. Olyan színek ragyognak ott, amilyet mi emberek még nem is láttunk!

Rudika megígérte, hogy másnap, ha szüleik elől el tudnak lógni, kiröppennek a világűrbe és akkor a cél:

-- A virágok bolygója! -- kiáltotta a kisfiú.

A kislány álmatlanul forgolódott az ágyában. Alig várta, hogy feloszlódjon az éj sötétje. Amikor pirkadni kezdett az ég alja, óvatosan kibújt a takaró alól. Kiosont a konyhába, ahol édesanyja a reggelivel szorgoskodott.

-- Miért ébredtél fel ilyen korán? -- fordult hátra csodálkozva anyja.

-- Nem tudok aludni. -- felelte Anita és elhatározta, megmondja, hová szeretnének menni. Megkéri anyukáját, engedje el őket.

-- Anya, lenne egy kérésem. Tudod, milyen nagyon szeretem a virágokat és tőlünk nem olyan messze van egy bolygó, melyen gyönyörű virágok vannak. Engedj el bennünket. Ígérjük vigyázunk! -- s a kislány két karjával átfogta anyja derekát.

Szeretettel simogatta meg gyermeke fejét az asszony és így szólt:

-- Örülök, hogy kéretőztél és nem szó nélkül szöktetek volna el. Ha nem őrült tempóban száguldoztok, elengedlek benneteket. Mire apátok hazajön a munkából, gyertek vissza. Oké?

-- Igen, igen, így lesz! -- ujjongott Anita. -- Megyek, megmondom a fiúknak!

-- Azt már nem! -- állította meg anya. -- Nem kell őket felébreszteni, had aludjanak.

Amikor megjelent Rudika és Robika reggelizni, Anita boldogan újságolta:

-- Indulhatunk a virágok bolygójára!

-- Csitt! -- intett neki Rudika. -- Pszt, anya meghallja!

-- Hiszen tudja. Elkéretőztem tőle és ő elengedett bennünket. -- mondta a kislány csillogó szemekkel.

-- Hurrá! -- ordított egy indián üvöltéssel Robika.

-- Üljetek az asztalhoz és reggelizni! Egy-kettő! -- adta ki az evésre a parancsot anyjuk.

A gyerekek pillanatok alatt eltüntették tányérjukról az ennivalót. Türelmetlenül lökdösték egymást a lakókocsi felé, hogy minél előbb indulhassanak már.

-- Fiúk, ti a repülés örömétől vagytok ilyen lázban, nem a virágok csábítanak titeket! -- jegyezte meg mosolyogva anya. -- Igazam van? De menjetek, csak nagyon vigyázzatok!

A kék gomb megnyomása után a lakókocsi sebesen emelkedett a magasba, s a gyerekek szeme elől hamar eltűnt a kendőt lengető asszony.

-- Hozok neked virágot! -- kiáltott Anita, de anyukája már nem hallotta.

Rudika a számítógép adattárába beütötte a bolygó koordinátáit.

-- Míg repülünk, megmutatok nektek egy pár színes fotót a bolygóról, ahová megyünk. -- mondta a kislány.

-- Még így fényképen is gyönyörűek a virágok. -- állapította meg elismerő hangon Robika.

A lakókocsi hirtelen rángatózni kezdett. A gyerekek majd leestek a székekről.

-- Mi történt? -- kérdezte ilyedten Anita.

-- Nem tudom, de azt hiszem kényszerleszállást kell végrehajtanunk. -- jelentette ki Rudika, a kis navigátor. -- Úgy jártunk, mint multkorában a csigák. Nézzük meg, milyen bolygóhoz vagyunk közel.

A gép képernyőjén megjelent a bolygó neve: KALÓZOK.

-- Ez borzasztó! -- kiáltottak fel rémülten.

-- Ide nem szállhatunk le! -- sírt Anita.Kép

-- Nem tehetünk mást. -- mondta Rudika. -- Muszáj leszállni, addig, míg letudunk. Óvatosak leszünk!

A lakókocsi lassan ereszkedett a bolygó felé. Rudika az ablakból szemlélte a terepet.

-- Olyan helyre próbálom irányítani a lakókocsit, ahol biztonságban leszünk. -- vigasztalta remegő testvéreit.

Leszállás után magukhoz vették fénykardjaikat, pisztolyaikat.

-- Betakarjuk a lakókocsit gallyakkal. -- mondta Rudika. -- Előbb szétnézünk a bolygón és utána megjavítjuk a lakókocsit.

-- Addig nem megyünk sehová, míg nem javítjuk meg indulásra készre a kocsit! -- mondta tiltakozást nem tűrő hangon a kislány. -- Legalább el tudunk menekülni, ha megtámadnak bennünket a kalózok.

-- Igazad van. -- bólintott Rudika, s nekilátott a hiba keresésének. -- Minden rendben van a műszerekkel! Robika, kapcsold csak be az energia mérő gépet?

A kisfiú azonnal szót fogadott.

-- Itt a baj! -- szólt. -- Az energiánk a tartalék alatt van.

-- Ejha! -- kiáltott Rudika is. -- Feltöltjük az automatát. Háromnegyed óra és a lakókocsi újra útrakész állapotba lesz. -- nyugtatta meg testvéreit. -- Addig felfedező körútra mehetünk! 

Óvatosan, hason csúszva mentek előre. Egy barlang bejáratához értek.

-- Vigyázzatok! -- fogta meg testvérei karját Rudika. -- Két kalóz ül a sziklán. Ők az őrök biztos. Közelebb kuszok hozzájuk és kihallgatom, miről beszélnek. Ti maradjatok itt! -- azzal nesztelenül siklott az őrök felé.

Nemsokára visszajött.

-- Csak ketten vannak a bolygón, a többiek elrepültek rabolni. -- súgta a gyerekeknek. -- Most kell cselekednünk!

-- Mit akarsz csinálni? -- kérdezte félve Robika. -- Menjünk innen!

-- Nem megyünk! -- tiltakozott Rudika. -- Van egy tervem. A fénykardunkkal elkábítjuk a kalózokat. Te Robika a kisebbikre lőj, én a másikra. Bemegyünk a barlangba. Azt hiszem meglepetésben lesz részünk. A további teendőt majd megbeszéljük.

Úgy is tettek. Egy-egy kábító lövéssel eltalálták a két gonosztevőt. Besurrantak a barlangba. Szemük-szájuk tátva maradt a meglepetéstől.

-- Rabolt kincs! -- motyogták.

-- Arany gyűrűk, nyakláncok, karkötők! -- kiáltott fel Anita. -- Mit csinálunk velük?

-- Visszamegyünk a lakókocsihoz. Hozunk zsákokat és belerakjuk, elvisszük a Földre. -- határozott Rudika.

-- Hozd ide inkább a lakókocsit, már eltelt a háromnegyed óra, feltöltődött az automata. -- ajánlotta Robika.

-- Igazad van. -- súgta Rudika. -- Mindjárt itt leszek.

Amikor visszajött a lakókocsival, berakták a kocsiba a kincset.

-- Elvisszük a kalózokat is. Átadjuk őket a rendőröknek. -- mondta Rudika.

-- A bolygóval is kellene valamit csinálni. -- gondolkozott hangosan Anita.

-- Ez az! -- kiáltott fel öccse. -- Felrobbantjuk a bolygót! Ide többet nem jönnek a kalózok. Gyorsan szálljunk be a lakókocsiba és indulás! Ha biztonságos távolságban leszünk, három robbanó rakétát lövünk a bolygóra.Kép

Meg is tették a gyerekek. A kalózok a rabolt kincsekkel visszatérve, sehol nem találták a bolygójukat.

A Földre érkezve a gyerekek mindent elmeséltek a szüleiknek. Anya szörnyűlködött:

-- Nagy veszélyben voltatok! Jaj,,jaj!

-- Ne sírj már kérlek -- ölelte át vigasztalóan apa --, ügyes, bátor gyerekek ezek! Elvisszük a két kalózt és a kincseket a rendőrségre.

Így is volt. A három gyerek jutalmat kapott a bátor tettükért.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>